...banánt akarok, anyuka...
Úton, mindig úton, hiszen soha nem lehet megérkezni. Mi a lényege az útnak? Az út maga, a keresés. Mi az egyetlen elengedhetetlen feltétele annak, kereshessünk, soha véget nem érő úton lehessünk minden szempontból? Maga az életünk.
Valami elveszett, valamit kiiktattak, anélkül, észrevettük volna. Egy folyamat volt, ami most a legvégét járja. Halódik, mondhatnánk, de nem természetes a halála, hanem előre eltervezett, bűnszövetségben elkövetett gyilkosság volt.
Itthon sokan azért akartak rendszerváltást, hogy jobban, kellemesebb anyagi körülmények közt élhessenek, de a legtöbbünknek nem is ez hiányzott, hiszen ha volt is szegénység, viszonylag szűk réteget érintett és kitörhető volt az ajtaja.
Olvastunk, filmeket néztünk, ha már utazással nem is volt módunkban felfedezni azt a másik világot. Nyugat, dolce vita, Amerika, a korlátlan lehetőségek, de inkább az amerikai álom...pontos. Csupán álom. Itt és ott.
1974-et írtunk, még gyerek voltam, pszichológusi szemmel kiskamasz. A lázadás kezdete. Még csak hallani sem hallottam Ginsbergről, mégis volt üvöltés. És tudtam mindig úton is lenni, pedig gőzöm nem volt Kerouacról. Jó, a Tangós polón már a Doors volt, kezemben pedig Morrison szövegek, a fiókomban az első tele írt spirálfüzetem a vietnami háborúról.
Moszkva tér, becenéven Kalef. Délutánonként tízen, húszan is ücsörögtünk és váltottuk meg a világot, ártatlan éppen hogy tinédzserként. A rendőrök pedig mindig bekísértek. Kezeket tarkóra, fallal szemben, egyesével szobára, csattanó pofonok. Én soha nem kaptam. Én nem voltam ÁG-s.
Banánt akarok anyuka!! Van jonatán, sztárking, vagy Leo jégkrém.
Krisztáék miért mehetnek minden évben Londonba pár hétre? Mi az, hogy 56-os rokonok? Nekünk miért nincsenek 56-os rokonaink?
Vegyünk a gyereknek lakást, hallom, van miből. De kinek a nevére?? Már van egy ingatlan a családban, több nem lehet.
Szociáldemokráciát akarok apuka!! Tudod, te miről beszélsz, gyerek?
A Zsuzsát miért hozza mindig fekete Volgával egy sofőr a mamájához? Minisztériumi autókról nem beszélünk!
Adriára se lehet csak úgy, pedig a Jugó is szoci, dehogynem, mondd be Bulgáriát, kérj tranzitot. Hazafelé már a kutya nem kérdezi. Hazugság az élet.
A Kádár-villa sem Csepelen van, nem is Angyalföldön. Mert a krumplistészta legyen krumplistészta, a villa pedig második, vagy tizenkettedik. Kerületben. Budán.
Utazni akarok, ott és akkor akarok dolgozni, ahol és amikor tetszik, le akarok ülni a földre a Blahán, szabad akarok lenni, hisz nem ártok vele senkinek, mit nem lehet ezen érteni??
Most van pénzed, de nincs banán, akkor lesz banán, csak pénzed nem lesz rá.
Az egész csak kirakat. Mindenhol. Csalárd itt minden. Ott is.
Márpedig kell, annyira kell.
Igen, igen, igen, igen. Így kezdődött élesben. Négy igen behúzva.
Hogy tört volna le a kezem.
Mert én is a csőbe.
Mondom, hallgassunk valami nosztalgiát. Mégis mit? Nem tudom, valami ütőset, így karácsony előtt. Miiiit??? Steppenwolf. Nem tudom, honnan jött az ihlet. Harley Davidson. Easy Rider. Izi rájder, öcsém. Nekünk ez utóbbi jutott. Ennyit a szabadságról. Menjünk Amerikába. Nátó az is, mi is. Szövetséges!! Akkor meg? Útlevél rendben. Vízum??? Követség, bevándorlási hivatal, ujjlenyomat, igazolások, munkahelyről, ingatlanokról, gyerekekről, szülőkről, megtakarításokról, vásárlási szokásokról hiteles bankszámlakivonatok, és az anyjuk ...Ne viccelj már. Zs-t még így is hazatoloncolták a reptérről. Indok? Csak.Bukta az összes költséget, tudod mennyi volt a repjegy?? Beszarás, leszarás. Szarni amerikára. Az az Amerika már úgysincs. Vagy sosemvolt. Beteg egy társadalom és náluk még betegállomány sincs.
Nézzünk filmet. Nosztalgiát. Antonioni? Zabriskie Point? Á. Könnyedén. Dolce Vita. Szökőkút?? Nálunk?? Bele?? Hányezer? Nyugi. Már náluk is.
Harminc éve büntetnek, mindig olyanért, ami másnak úgysem fájhat. Jellemzően biztonsági öv. Múlt hónapban is. Vannak örök dolgok.
Ez az a hely, ahol semmi sem változik, ez az a hely, ahol áll az idő. Mennyi a tarifája egy szökőkútnak? Nekem megfizethetetlen, neki röhejesen semmi. Ennyi változott. A rés az ollón. Évről-évre. Nőttön-nőtt. Volt rá negyed század. Utolértük a nyugatot!! Lehagytuk a nyugatot!!
Egyetlen egy nem volt meg, a nagy álom, a freedom. Óh. Utolértük Ámérikát is! Nem, nem! Ő ért be minket. Már ott sincs.
Ezért kár volt. Már mindegy. Nekik megérte. Nekik érte meg. Hétből hat nyögi. A milliárdból.
Lassan hajnal. Aludni kéne. Reggel időben kell kiengedni az állatokat, enni adni, fejni, ganézni....
A földek most alszanak, miként a fák is. Aludni. Jó lenne.
Keresem...Úton...Kötelező haladási irány...Egyirányú utca...Zsákutca...Biztonsági öv...Gáz.
(Kifelé. A kötelezőből. Amíg lehetséges. Úton...)
2014. december
