integráció, kiskorúak veszélyeztetésével

Magyarország is csatlakozott 1989.november 20-án a New York-i Egyezmény néven ismert, gyermeki jogok deklarációjához, mely jelenleg is a gyermekvédelmi törvényünk alapját képezi, a gyermeki jogokat az Alkotmány is tartalmazza.Elvileg a gyermekvédelmi törvények képezik a gyermekvédelmi rendszerünk alapjait.

Akkor essünk neki, tömören és röviden a jogi oldalnak.

Mihez van joga minden gyereknek?

1. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító... nevelkedéshez.

(gyermekvédelmi törvény)

Mi a szülő kötelessége?

1. § (1) A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket..., valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa.

( gyermekvédelmi törvény)

Mi a szülői kötelesség elmulasztásának szankciója?

195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

( büntető törvénykönyv)

A törvények egyértelművé teszik, hogy a szülő köteles minden körülmények közt a gyermeke egészséges felnevelkedését, az ehhez szükséges feltételeket a testi, érzelmi, erkölcsi, egészségbeli és értelmi fejlődésének biztosításában nyújtani.

Egészséges feltételeket nyújt-e az a szülő, aki olyan környezetben helyezi el gyermekét, ahol mindennapos fizikai bántalmazásnak van kitéve, ahol a fertőzésveszély állandó, ahol a pszichés terror uralkodó, ahol verbálisan és fizikailag is állandó az emberi méltóságában, nemiségében való sértés, ahol az oktatási irányelveknek mennyiségben és minőségben megfelelő fejlődését nem tudják biztosítani számára?

Bárhonnan is nézzük, ez a szülő nem nyújtja a gyermekének az előírt feltételeket, azaz kötelességét megszegi, mi több, ha tapasztalja is mindezeket, már bűnösen közreműködővé is válik a gyerek egészségtelen fejlődésében, azaz kötelességét súlyosan megszegi. Elköveti a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt, melynek büntetési tétele egytől öt évig terjedő szabadságvesztés.

Mi a kötelessége tehát a szülőnek, amennyiben a gyermekét gondozó, vagy oktató közösségben egy-két-több kezelhetetlen, másokkal durván agresszív, fizikai erőszakot jellemzően alkalmazó, elhanyagolt, higiéniai feltételeknek messze nem megfelelően, betegen, fertőzötten jelen lévő, vagy fertőzött környezetből érkező, verbális kommunikációban durva, erkölcsösséget, méltóságot, nemiséget sértő, a gondozást, nevelést, oktatást folyamatosan zavaró, akadályozó nem szocializált, vagy kóros, káros szocializáltságú társsal kerül össze?

(4) A gyermek szülője köteles

d) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni

( gyermekvédelmi törvény)

Milyen intézkedéseket köteles megtenni a szülő?

Amennyiben lehetséges, azonnal másik, egészséges fejlődést biztosító intézményben elhelyezni gyermekét, valamint az intézményt, ahol a gyermeki jogokat nem biztosítják feljelenteni. Ugyanis az intézménynek a kötelezettségei ugyanazok, mint a szülőnek, csak éppen második a sorban.

Mivel az intézmény abban a nehéz helyzetben van, hogy köteles – mi több, elsősorban köteles – azokat a gyerekeket felvételkor előnyben részesíteni, és felvenni, ahol a legjellemzőbbek ezek a szocializálatlanságok, neki sem marad más eszköze, mint feljelentéssel él a fenntartó ellen, aki viszont végképp eszköztelen, hiszen törvény kötelezi.

Amit jelen helyzetben tenni lehet, hogy a két egymással szöges ellentétben álló törvényt valamilyen formában korrigálja a törvényhozás. Addig is nem ártana az Alkotmánybírósághoz fordulni, aki kötelezheti erre a törvényhozókat.

Amíg ez nem oldódik meg, addig a szülők, akik el akarják kerülni a kiskorú veszélyeztetését, és kockáztatni a letöltendő börtönbüntetést, kénytelenek az állam helyett szegregálni, és bejelentéssel, feljelentéssel élni.

Bárhogy is magyarázzák, a fent felvázolt esetben az integrációt elrendelő maga is bűncselekményt követ el, bár ilyen meghatározás nincs, de ez a folytatólagosan, előre elkövetett szándékkal kiskorúak tömeges veszélyeztetése megfogalmazású eset. Amennyiben pedig a törvényt olyan formában módosítja, hogy az egészséges nevelkedés feltételének biztosítása fölé helyezi az egészséges nevelkedést veszélyeztetők integrálását, a New York-i egyezményt rúgja fel.

Gond egy szál se, hiszen a ratifikációt fel is lehet mondani, amúgy pedig van két állam, aki nem írta alá, például USA csak fenntartásokkal fogadta el azt, Szomália pedig egyáltalán nem csatlakozott. Remélem, mi nem Szomália példáját fogjuk követni.

A megoldási javaslatomról, arról, hogyan teljesülhetne minden gyermek joga, szól ez előtti írásom. Klikk ide.