avagy úgyis mindegy, csak cirkusz az egész
És lőn, Gyurcsány igazat mondott! Mit is?
„Európában kutyát sem érdekel és fabatkát sem ér az ő kétharmada. Az számít, hogy mire használja valaki demokratikus felhatalmazását.”
Elvonatkoztatok Gyurcsánytól, Orbántól, a kétharmadtól, hogy lefordítsam nem napi, pártpolitikai szintre a mondatot.
Valahogy úgy hangzana, hogy Európában a kutyát sem érdekli, hogy mit akarnak a választópolgárok, semmit nem ér az ő akaratuk, még akkor sem, ha drasztikus többségben, netán egy emberként, kivétel nélkül akarnák ugyanazt. Az Uniónak csak az számít, hogy azt a demokratikus felhatalmazást, amit a nemzet polgárai hoztak létre választásukkal, a nemzet polgárainak ellenében, az Unió érdekében használja a megválasztott.
Pontosan erről van szó, a mindenkori magyar törvényhozás teljes egészében idegen akaratnak és érdeknek alárendelten kell, hogy működjön, különben minden eszközzel keresztbe tesznek a népakaratnak, a népnek, a magyar nép közérdekének és teljességgel ellehetetlenítik, tönkreteszik azt. Megtehetik és megteszik. Tapasztaltuk és tapasztaljuk.
Kérdem, akkor minek ez a színházi, cirkuszi országgyűlési választások hadművelet? Annyit sem ér - a választópolgár érdekének szemszögéből nézve -, mint egy hatszáz lelkes kis település önkormányzata, olyan csupán mint egy használt papírzsebkendő, dobhatod a kukába, de újrahasznosítható.
Már csak azt nem értem, miért van kiírva a táblára „Magyarország”?
Nosztalgiázunk?