ár, érték nélkül
Bazimarket, multi. Havonként egyszer megyek, van, hogy vásárlás nélkül jövök ki, semmi más nem érdekel, csak az ár-érték arány. Ezért van, hogy bár a listámon szerepel pár tétel, mégsem realizálom a vásárlást. Mert csak az értéktelen olcsó, megfizethető, vagy kevéssé drága. De ha valami értéktelen, akkor mi lehet az ára? Lehet ára egy érték nélkülinek?
Listámon a cukor, liszt, só, rizs, kukoricakeményítő, kávé, bors, fahéj, külön a vonal alatt a természetes eredetű tartósító, mint szalicilsav. Ez utóbbi azért van vonal alatt, mert azt nem árulja multi. Két helyen kapom meg, vagy a gyógyszertárban, mert sok gyógyszer alapanyaga, vagy a kedvenc gazdaboltomban, úgy, mint bőrápolószer alapanyag, de mind a két helyen kihangsúlyozzák, ez az, amit régen tartósításra használtak. Az unió tiltólistára helyezte. Mert bár természetben előforduló, de mégis káros...hát ezért gyógyszer alapanyag. Igazából nem értem, de nem is akarom megérteni. Én tartósítok vele. Más lázat csillapít, vagy fejfájást, esetleg a korpásodását kezeli, magánügy. Multinál nincs, ez a lényeg. Multinál csakis mesterséges kemikálé tartósító van, mint nátrium-benzoát, meg még egy kálium valamicsodát, de annak a nevét nem jegyeztem meg. Mint totál vegyipari mesterséges csoda, bizonyára egészséges, ezért támogatott. Akár az aszpartám, aminek legjellemzőbb tulajdonsága, hogy ha véletlenül fel van tüntetve név szerint az összetevők listáján, akkor annyira kis betűkkel, amit még nagyítóval sem lehet elolvasni, ámde sehol olyan figyelmeztetés, ami a bevitt mennyiség veszélyességére figyelmeztetne. Kár. Mert sok gyerekek által fogyasztott, vagy kifejezetten nekik gyártott élelmiszer összetevője, és nincs az az élelmezési hatóság a világon, aki ne hangsúlyozná veszélyességét a korlát átlépésekor. De, mint vásárló, minek arról tudni? Ez annyira jelentéktelen, mint az, hogy mi tartalmaz gmo (génmódosított, azaz pld. baktérium-szója mesterséges összevegyítéses dns-t) tartalmazó összetevőt. Mi köze van ahhoz a fogyasztónak?
Na, megint elkanyarodtam, mert a kávét akartam megemlíteni. Nézem a multinál, a bazimarketjében, hogy akciós a nagy – régen, az átkosban is legkedveltebb – márkájú kávé fő helyen van. Nosza, nézem a cimkét. Három csillag rajta és én nem tudom kiokosodni, az mit jelent. A harmadik ember, aki ottan dolgozik is zsákutca, mert ők polcszervizesek, mondják magukat. A polcszervizes azt jelenti, hogy az a cég köteles feltölteni az áruját, akijét a multi forgalmazza, mert arra, hogy az ő üzlete fel legyen töltve, azt ő, a multi saját maga nem biztosítja, erre nem fizet munkaerőt, ez legyen a kis közértek gondja, de a neki a beszállító fizesse a munkaerőt. A negyedik, akit elérek végre alkalmazottja a bazimarketnek, ő viszont közli, nem eladó, ez egy önkiszolgáló micsoda, azaz azért olcsó, mert nincs, aki segítsen. Ráadásul őt a menedzsere le is ….ha meglátja segít, mert ezt neki nem szabad. Azért elárulja, a három csillag azt jelenti, ha ez elfogy, többé nem lesz belőle. Megdöbbenek, hiszen kávé piacon honunkban ez a márkanév alapigény. Ja, de lesz. Csak nem egy kilós, fél kilós és negyed kilós, hanem 80 dekás, 35 dekás és 15 dekás kiszerelésben, az ára nem változik. Ugyanannyi lesz, mint a kilós, fél kilós, negyedkilós. Ez baromság, mondom, mire ő, hogy meglehet, de az összehasonlító árnak nem kell pontosnak lennie a fogyasztóvédelmi törvény szerint, meg az amúgy is apró betűs, és ráadásul, piszkosul nem tudja senki, az mi is. Ühüm. Értettem.
Ismerjük a villanyszámlát. Az áram ára x. Ehhez jön még átalakítási, forgalmazási, elosztási, veszteség, irányítási, kiegyensúlyozási és az anyjuk p... díj is, amit ki kell fizetni. A gázosok is átvették már ezt a stílust. Most tapasztaltam, hogy az építőanyag kereskedők is.
Az anyag ára x, a csomagolási díja, a rakodási díj, a raklap díj, a nincs egész raklap díj, az anyjuk p...díj is, amit ki kell fizetni.
Semmi gond, csak kéretik figyelembe venni, hogy a munkaerő ára is különféle összetevőkből áll, azaz:
munkaerő minimum ára, mellyel önmagát életben tartja 600 Ft/óra, mellyel saját egészségét és funkcionalitását megőrzi: 280 Ft/óra, újratermelési felára 290ft/óra, egészségmegőrzési ára: 180 ft/óra, amortizációs ráta: 150ft/óra, végelgyengülési alapra: 150 Ft/óra.
Mert amennyiben nem arányosan ugyanazok a tényezők szerepelnek a munkaerő, azaz munkabér árában, mint fogyasztási cikkekében, akkor valaki kurva jól jár, ám a társadalom, ami erre épült összeomlik, de legalábbis szép csendben kihal.
Az arányokkal van baj, semmi mással. Olyan ez, mint most az összefogás az Orbán ellenében.
Azt mondja 35 % az emeszpé, 35 % a bajnais csapat, aztán majd lesz saccra 20% gyurcsányistáknak, 5% azoknak, akik még utólag csatlakoznának, és bassza meg a veres seggű, de legyen 5 % a baloldalnak is. Hogy ott rohadjanak meg. Kell nekünk ez a névszó egyáltalán??
Na, szóval. Ott kezdtem, hogy ár-érték arány. Az árát már ezerszeresen megfizettük a minta, de érték nélkülinek. Lelke rajta mindenkinek, de én már többet nem fizetek.
