jus archiv

jus archiv

Kolontár, Paks és Kenguru

2010. október 09. - jus blogja

Átgondolva mindenki látja már, hogy erre tartottál. Sajnos utólag.

 

Ami rossz alapra épül, az előbb-utóbb megrogy, összedől, beszakad, és a tragédia elkerülhetetlenül bekövetkezik.

Mit tehettek volna Kolontáron?

A szabványokat az emberek és környezet élete és biztonsága elsőrendű szempontjai alapján kellett volna kialakítani, és nem a befektetett tőke biztonsága elsődlegességét figyelembe venni. Ha az ország érdekében nem lehet, akkor nem privatizálni a haver zsebébe. Nem kozmetikázni az adatokat, a figyelmeztető jeleket nem a szabványokhoz mérni, hanem a valós veszély függvényében értékelni. Az engedélyeket nem pofára adni, mint az ellenőrzéseket sem úgy végezni.

Ha mindez megvalósult volna, mit lehetett volna tenni? Azonnal leállítani a termelést, és megerősíteni a tározó falát. De az biztos, ezzel csak időt nyertek volna és talán nem történik tragédia.

Az egyetlen kézenfekvő valódi és megnyugtató megoldás, ha mindent, ami rossz alapra épült azonnal likvidálunk, kerül, amibe kerül, de végleg megszüntetünk, és helyette olyat építünk, ahol valóban és kizárólag az emberi és környezeti biztonság az elsődleges, mindezt sziklaszilárd alapokra.

Eszembe jutott egy régi film, '75-öt írtunk, de mehetett, mert filmvígjátékként aposztrofálták, és a szocialista ipart volt hivatva dicsőíteni, némi lágy kritikával.

Ki ne emlékezne az autópálya építésre, ki ne tudná, hány elvtárs háza-nyaralója épült fel abból, amiből a pályának kellett volna? Lett is olyan pálya, amilyen, de legalább nekünk is volt. Volt-e olyan beruházás, aminek az alapjaiból nem hordtak szét minden mozdíthatót? A felépítményből nem lehetett, ott látványos lett volna, hogy bizony a jó része hiányzik. Az alap hiányosságai, a kilopott anyagok csak évek, évtizedek múlva derülnek ki, mint az is, ami onnan ki lett lopva, az máshol gazdagít. Dől össze minden, a szegénnyé csupaszított, megalázott „nép” és az ebből pofátlanul gazdagra hízott elit. Mert a lopott anyag nem vészett el, csak átalakult a lelkem.

Kérdezhetném, ha csak a felépítmény biztonságát nézzük, mekkora tragédiák sorának kell még bekövetkeznie, észre térjünk? Nézi valaki lent a mélyben az alapot? Mert egyszer csak meg fog mozdulni, ezt a torz felépítményt a maga iszonyatos súlyával nem fogja elviselni.

Mire építkeztünk?


 


'75-ben ráült a vállalti sofőr a vállalti Zil-re és hajtotta a melót, mint állat, vitte Paksra az építőanyagot, meg fillérekért a százezres tételeket a funkci elvtársaknak, amit onnan rendeltek, mert egy kicsit neki is engedve volt, jobban éljen, ez volt a mézesmadzag, meg a lila köd. Az elvtársak pedig beültek hétvégén a vállalati Volgába és ment a család a nép pénzén Balatonra. Már akkor sem a Zil-es volt nyerő helyzetben, az elvtársak bizony erősen előztek, kényszerítettek és leszorítottak. Nekik a sorompó nem mutatott álljt és azóta sem mutat. Az, hogy a vonat akkor még késett pár másodpercet, hát, akkor volt, vajon mindig késik az a vonat?

Álmodozva, nézel az útra,

igen, így vagy úgy, talán,

végül és csupán

Vágyakozva, hallgatsz a dalra,

igen, így vagy úgy, talán,

végül és csupán


Ez volt az álom és a vágy??? Nem látszott a fáktól az erdő? Vagy nem is akarta senki észrevenni? Sűrű volt a lila köd? Oszladozik már? Nézz körül!!


Végigjárva különös minden erdő,

kételkedve nézel a fákon túl

Elmesélve, tudatos lenne minden,

átgondolva mindenki látja már,

hogy merre tartottál.

Utólag könnyű már


Nézem a film nyitó perceit, az utolsó másodperc robbanása megdöbbent, és nem értem, hogy gondolhattuk, hogy ilyen alapokra lehet építeni jövőt? Lassan ideje elismerni, hogy megrogyott és a felépítmény vészesen inog. Talán neki kellene kezdeni végre annak, ledózeroljuk a felépítményt, és kínkeservvel, de építsünk alapot is. Sziklaszilárdat.


Átkozódva, indulsz el újra,

igen, így vagy úgy talán,

végül és csupán

Rád vár az út,

igen, reád vár az út,

És ki tarthat vissza ma

egy kengurut?


Talán mégsem vígjáték volt a Kenguru c. film, talán inkább dráma. Mára tragédiává vált a múlt és minden, amit abból cipelünk magunkkal.

 


 

A bejegyzés trackback címe:

https://jusarchiv.blog.hu/api/trackback/id/tr548336468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

104318 2010.10.09. 18:06:29

Csak a pontosság kedvéért: nem csak a funkci elvtársak nyaralója, háza épült. A nyilvánvalóan nem nyilvános krónikák szerint az M7-esnek köszönheti mai formáját Érd. Ami az autópálya első, második és ki tudja hanyadik rétegébe nem került be, abból hatalmas (és jórészt sivár) családi házak erdő épült, a Kádár-kor szívós örökségének szimbolikus kifejezőjeként. Úgy is mondhatnánk, az út mellett két építménytemető őrzi ezt: a szoborpark és Érd-Parkváros. Természetesen a mai Magyarország mentalitásán kívül.

16338 2010.10.09. 18:27:48

Wonderer, ha kilépünk abból, hogy M7-es, akkor azt látjuk, hogy minden beruházásból ellopták az alapokat, nincs vita köztünk azon, hogy ezek aztán mindenhová beépültek. DE, míg a funkcionáriusokhoz utasítás alapján ellentételezés nélkül szállították korlátlanul az éppen szükségeset, sőt, a munkások is ott dolgoztak az állam pénzén, addig az "egyéb" kategóriájúak fizettek, negyed vagy féláron vették meg a lopott anyagot, ez volt a lila ködöt a szemük elé stratégiája. Ez semmit nem von le abból, hogy korrupt volt minden, és a privatizáció is erre épült, most pedig itt vagyunk, hogy tragédia, ökológiai katasztrófa lett belőle. Az egész országnak ez az alapja, az egész tragédia és katasztrófa előtt áll.

52511 2010.10.09. 21:25:15

Így van ez, ahogy mondod, .... sajnos. S sajnos mi is részesei voltunk, pedig annak idején sugárzó arcal azt hittük, hogy ... Pedig dehogy!

16338 2010.10.09. 22:42:42

Funyi, előröl kellene kezdeni, kisöpörni mindent szemetet, aztán tisztességes alapokkal kezdeni...csak már a semmiből, vagy a mínuszból. Nincs más lehetőség, úgy hiszem.

70798 2010.10.09. 23:33:06

a katonaság után elmentem én is ZIL sofőrnek, de kirúgtak az alkalmasságin:))) Utána dolgoztam Pakson térmesterként. így megy ez:))

16338 2010.10.09. 23:46:31

Tosz, én azt hittem, valami isteni adomány a sugárzó írói tehetséged, de most, hogy mondod Paksot, háááát, úgy könnyű sugározni : )) Így. Így megy.

70798 2010.10.09. 23:47:40

:))) akkor még csak építették jus:) 1984

70798 2010.10.09. 23:48:25

bocs, a demencia 1975

16338 2010.10.10. 00:02:48

A film is 1975 : )) Tudom, 74 augusztusában kezdték a reaktorokat és 76 január elsején beindult az üzem, ezek szerint te akkor már nem voltál ott? Marad az isteni adomány. : ))

professzor 2010.10.10. 06:02:32

Toszi és Jus..össze ne kapjatok egy kis radiáción. Jutott a Csernobilből rendesen mindenkinek......doszt...DDDD

13709 2010.10.10. 06:21:48

szia Jus nekem Pakson két rokonom is dolgozott, anno...Igaz akkor már felépült, tehát nem az épitésén fáradoztak.. Az egyik - a sógorom - operátorként....Emlékezem többször rehabilitációs pihenésre - szabadságra - küldték, de az érv, amiért mégis sokáig ott dolgozott, az a jó fizetés volt. Aztán váltott. Nem bánta meg, kiköltöztek a városból is. Szoktunk beszélgetni arról, hogy mennyire fontos volt ez anno oda, a munkahely teremtés miatt...A környék is gazdagodot....Hiszen a település korábban nem éppen erről volt híres...legfeljebb a halászléről. Asszem ez a rablógazdálkodás már nem sokáig tarthatja magát nálunk. De még mindig vannak, akik ebben látják a gyarapodás módját, útját. Pedig eleink erről jócskán gondoskodtak, hogy beleutáljunk. :(

16338 2010.10.10. 10:44:47

Prof, mi csak az iszlámon tudunk összekapni, de ott rendesen : )) Csernobil? Volt hogy importálni kellett a katasztrófák hatásait, ma már önellátók lettünk. Lassan exportra is termelünk. Fejlődőképes egy ország vagyunk. : ((

16338 2010.10.10. 11:05:10

Vali, ha nem is unnánk meg, előbb-utóbb unás nélkül is összeomlik az egész. Az első jele megtörtént Kolontáron. Kérdés, mikor mondjuk ki állj, és kezdünk normálisan egy tisztességes újat, egy élhetőt, az áldozat nagysága, a tragédia hatása mindenképpen napról napra nő, úgyhogy nem mindegy meddig tűrjük. Paks azért nem csak a munkahelyteremtés miatt volt fontos, hanem az energia- ellátás miatt is. Még ma is a legolcsóbb áramot ott termeljük, kb. tíz forint egy kw áram, gondold el, te kb. 50-et fizetsz érte. aztán ott a másik fele, mi van a radioaktiv hulladékkal? Amilyen rabló-privatizáció folyt nálunk, csoda, hogy egy atomerőművet nem privatizáltak, nálunk az sem lett volna meglepő. : (( Persze a korrupció működik állami és önkormányzati cégeknél is...hol nem?

70798 2010.10.10. 11:28:43

jus, nem sütöm el a paksi időmet itt:))

16338 2010.10.10. 11:34:07

Tosz, már így is beleestél ebbe a hibába!! : )) Kíváncsian várom, bár még csak a hatvanas éveket zárod, mikor lesz még hetvenöt?? : ))

70798 2010.10.10. 11:36:54

nemsokára, gyorsul az idő:)))

16338 2010.10.10. 11:43:59

Felpörgeted? De azért el ne kapkodd!! : ))

Pare 2010.10.10. 17:47:18

"Messzi kor árnyai felé visszamerengni mit ér?" - mikor épp elég bűnt követnek el a maiak is?

16338 2010.10.10. 18:37:05

Pare, csupán azért, mert jelenleg az a "messzi kor" az alap. ahhoz, új, tisztességes, emberi alapot építsünk, azt a " messzi kor" által lerakott szart kell eltávolítani, a felépítménnyel együtt. Amit te ma látsz bűnelkövetést, az a felépítmény.
süti beállítások módosítása